Miklapuszta Kiskunsági Nemzeti Park
Felső-kiskunsági-puszta A Kiskunsági Nemzeti Park legészakibb törzsterülete a Felső-kiskunsági-puszta. A Duna egykori árterületén Apaj, Bugyi, Kunpeszér és Kunszentmiklós határában helyezkedik el. A védett terület átnyúlik Pest vármegyébe, az északi határa mindössze 20 km-re van Budapesttől.
Szikra és az Alpárirét Kiskunsági Nemzeti Park
Egy hosszú, Kunadacstól Orgoványig húzódó buckavonulat középső része. Egyedülállóvá többek között az teszi, hogy itt vannak Magyarország utolsó mozgó homokbuckái ahol még mai is figyelemmel kísérhetjük a szél felszínformáló munkáját.
Kiskunsági Puszták Őszvégi pillanatok FelsőKiskunsági puszta
I dén ősszel a sok csapadéknak köszönhetően szokatlanul zöldek és élénk színűek a kiskunsági szikes puszták. Nagy területeken áll a víz, és sok helyen csak gumicsizmában lehet közlekedni, akárcsak tavasszal. Aki az 52-es úton autóval szeli át a nemzeti parkot, az mindkét oldalon láthatja, hogy a vizes, tocsogós réteken tömegesen virágzik a halványlila sziki.
FelsőKiskunsági Szikes tavak GoTourist
A Felső-Kiskunsági-tavak, a Felső-Kiskunsági-puszta és a Kolon-tó a Ramsari egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vadvizes élőhely. Ezeken túlmenően a Kolon-tavat hazánk egyetlen biogenetikai rezervátumként is számon tartják.
Felső Kiskunsági tavak, gyalogtúra a Gulipán tanösvényen Programturizmus
File:Celestron spotting scope on tripod used for birdwatching in Nagyállás, Felső Kiskunsági Puszta - 2013.04.13 (cropped).JPG Metadata This file contains additional information such as Exif metadata which may have been added by the digital camera, scanner, or software program used to create or digitize it.
Kiskunsági Puszták Apajpuszta májusban
Felső-kiskunsági-puszta Területe: 11 061 hektár Életföldrajzi tájegység: Alsó-Dunamente A Hortobágy után a Felső-kiskunsági-puszta az Alföld második legnagyobb szikes pusztája, legismertebb része Apaj. A Duna egykori alacsony árterén helyezkedik el. A hajdani folyómedrek ma is követhetők mind hidrográfiai, mind botanikai szempontból.
Réce tanösvény Apaj, ökotúra a Felső Kiskunsági pusztán, a Kiskunsági Nemzeti Park területén
Felső-kiskunsági-puszta Az Alföld második legnagyobb szikes pusztája, kiterjedése 11.000 hektár. A Duna egykori alacsony árterén helyezkedik el. A vízjárta terület lecsapolása után - a talajvíz magas sótartalmának és a párolgásnak hatására - a szikesedési folyamat felgyorsult.
Kiskunsági Puszták Peszéradacsi rétek, Peszérierdő
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. A tanösvény bemutatja a pusztai kisvasút történetét és a homokpuszta jellegzetes élővilágát, valamint az őshonos magyar házállatfajtákat és a bugaci pásztoréletet. A tanösvény részét képezi a Pásztormúzeum.
Másfél méter magas kilátó uralja a felsőkiskunsági pusztát
Felső-kiskunsági-puszta - Wikiwand A Kiskunsági Nemzeti Park legészakibb törzsterülete a Felső-kiskunsági-puszta. A Duna egykori árterületén Apaj, Bugyi, Kunpeszér és Kunszentmiklós határában helyezkedik el. A védett terület átnyúlik Pest megyébe, az északi határa mindössze 20 km-re van Budapesttől.
FelsőKiskunsági Szikes Puszta Réce Tanösvény, Kunszentmiklós
Felső-kiskunsági-tavak A övezet mélyedéseiben szikes tavak és mocsarak fejlődtek ki. E ritka élőhelytípus értékes növény- és állatvilágnak házigazdája. Sajátos növényei a fehér tippan és a sovány csenkesz. Fészkelő közösségek fejlődtek ki gulipánokból, gólyatöcsből és küszvágó csérből. Magasabb részein ugartyúk fészkel. Izsáki Kolon-tó
Természetvédelem Kiskunsági Nemzeti Park
A Felső-Kiskunsági puszta felszínét tágas rétek, legelők uralják. A szikes pusztákon költő madárfajok közül a fokozottan védett túzok érdemel különleges figyelmet. A hagyományos állattartás, a régi magyar házi állatfajták legeltetése ma is fontos szerepet játszik e táj arculatának megőrzésében.
Miklapuszta Kiskunsági Nemzeti Park
Nemzeti Park Mikla-puszta Területe: 6241 ha Életföldrajzi tájegység: Alsó-Dunamente A Dunamenti-síkságon elhelyezkedő három nemzeti parki mozaik közül Miklapuszta a legdélebbi, a Solti-sík és a Kalocsai-Sárköz kistájak határán helyezkedik el. Ez a terület is a Duna alacsony árterén jött létre, amelyet minden évben elöntött a Duna.
Kiskunsági Puszták Őszvégi pillanatok FelsőKiskunsági puszta
A terület nagy része a Kiskunsági Nemzeti Park és az UNESCO Bioszféra rezervátum része, míg néhány vízi élőhely a Ramsari Egyezmény alá tartozik. A Felső-kiskunsági pusztán 112, bombatölcsérekben kialakult kistó alkot élőhely-hálózatot. Ezt a tóhálózatot valószínűleg a második világháború idején a közeli.
Kiskunsági Puszták Őszvégi pillanatok FelsőKiskunsági puszta
A Kiskunsági Nemzeti parkot 1975. január 1-jén alapította Dr. Bankovics Attila. Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái.
.JPG/1280px-Apajpuszta%2C_Kiskunsági_Puszta_-_2013.04.13_(20).JPG)
FileApajpuszta, Kiskunsági Puszta 2013.04.13 (20).JPG Wikimedia Commons
Felső-kiskunsági-puszta. Bővebben: Felső-kiskunsági-puszta: Ez a területegység a hortobágyi tájra hasonlít. A hajdani Duna-ártéren a folyószabályozás után fel-fel gyorsult a szikesedés, a növényzetét elsősorban olyan sótűrő, sókedvelő fajok alkotják, mint a veresnadrág csenkesz, a magyar sóvirág, a kamilla.
Kiskunsági Puszták Orgoványi rétek pásztorvilág, birkák
Közel 140 km üzemen kívüli csatornát és gátat, továbbá az ezekhez kapcsolódó műtárgyakat és egyéb tájsebeket számol fel a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Felső-kiskunsági-pusztán, Apaj környékén európai uniós támogatásból, 420 655 896 Ft felhasználásával.